Kőszeg történelmi belvárosát méltán nevezik Magyarország ékszerdobozának. A Fő tér mesebeli házai mellett kiemelkedik a Jézus Szíve Plébániatemplom: az ország egyik legszebb neogótikus temploma 1894-ben készült el. A kivitelezési munkák 1892. tavaszán indultak Ludwig Schöne bécsi építész tervei szerint és 1894. áprilisában már a templom polikróm festése is elkészült a bécsi Otto Kott műhelyének munkájával. Ettől kezdve a templom belső berendezése folyt az 1894. szeptember 23-án megtartott ünnepélyes megáldásig. A templom felszentelését az 50 éves jubileum kapcsán 1944. június 18-án tartották, amikor a kőszegi polgármester nemcsak a kegyuraságot ígérte meg a képviselőtestület nevében, hanem az egész várost is Jézus Szíve oltalmába ajánlotta.

 

Tovább sétálva a Hősöktornya alatt a Jurisics térre érve az ország legrégebben működő városházája melett haladhatunk a történelmi jelentőséggel bíró Jurisics vár felé, ahol a rövid úton rengeteg történelmi jelentőséggel bíró épületet csodálhatunk meg, mint a Patika Múzeum, a Szent Imre, és a Szent Jakab templom, és számos ház melyek még a török időkben épültek.

 

A kőszegi, avagy Jurisics vár legismertebb kapitánya után kapta nevét. Az épület történelme egészen hosszú időre tekint vissza, első említése egy 802-ben kelt iratban olvasható. A vár eredetileg gótikus stílusú, de a reneszánsz és barokk korban történt alakítások is nyomot hagytak rajta.

Szerkezete egy elővárból és egy belsővárból áll, mindkettőt vizesárok övezte.

Számos ostroma közül a legismertebb, melyet az 1532-ben Bécs városa felé tartó Szulejmán szultán hatalmas serege ellen vívott. Jurisics Miklós várkapitány és a törökökhöz képest kicsiny csapata huszonöt napos viadal után adta meg magát. A várvédők emlékére szól még napjainkban is mindennap 11-kor a kőszegi harangszó. A szokatlan időpont arra utal, hogy az ostrom alatt az utolsó török katona ebben az időpontban hagyta el a vár falait.

Habsburg Ferdinánd vitézségéért bárói ranggal jutalmazta a kapitányt, övé lett jutalmul Kőszeg városa is. Jurisics fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így a város ismét a királyi kamara kezelésébe került. 1695-től az uradalom az Esterházy család tulajdonába került, kik egészen 1931-ig birtokolták azt, így nem véletlenül szokták a várat Esterházy-várnak is hívni. A vár helyreállítása 1955 és 1963 között történt, de legfontosabb rekonstrukciója 2011-ben kezdődött és 2 évig tartot.